Monasztikus élet Nový Dvůrban
Liturgikus istendicséret
Mihelyt meghallják az istentiszteletre hívó jelet, azonnal hagyjanak ott mindent, ami kezükben van, és a legnagyobb gyorsasággal induljanak, de mégis nyugodtan, hogy a komolytalanságra ne adjanak okot. Az istenszolgálatnak tehát semmit elébe ne tegyenek.
Szent Benedek Regulája, 43. fejezet
Amint a próféta mondja: „Napjában hétszer zengem dicséreted” (Zsolt 118,164). Ezt a megszentelt hetes számot akkor töltjük be, ha a reggeli dicséret, a prima, a tercia, a szexta, a nona, a vesperás és a kompletórium idején köteles szolgálatunkat elvégezzük. Mert ezekről a nappali imaórákról mondja a próféta: „Napjában hétszer zengem dicséreted”. Az éjszakai vigiliáról ugyanez a próféta mondja: „Még éjszaka is fölkelek, hogy áldjalak igaz végzésedért” (Zsolt 118,62).
Szent Benedek Regulája, 16. fejezet
A szerzetes, az egyház és az emberiség Istenhez szóló imája a naponként hétszer végzett zsoltározásban sűrűsödik össze.
A zsoltárok szavai mindig újként hatnak, mert felemelik azt, aki kimondja, énekli őket, és új fényt vetnek a teremtett dolgokra.
Irgalmad irántunk nagyon bőkezű, Uram,
végzésed szerint adj nekem életet! [...]
Szavaid eleje és vége igazság [...]
Nyújtsd ki kezedet segítségemre [...]
Csak éljen a lelkem, és áldjon téged [...]
118. zsoltár, szerdai tercia
Csak azok lakoznak a Mindenható védőszárnyai alatt, akik egyedül az Ő szeretetére vágyakoznak; akik semmi mástól nem félnek, csak attól, hogy elveszítik Őt; akik szüntelenül ezen elmélkednek és ezen buzgólkodnak. Kétségtelen, hogy ebben áll az igazi jámborság és istentisztelet [...] Az, aki nem Isten oltalmára hagyatkozik, hanem saját erényeitől és tudományától vár segítséget, nem élvezi Isten védelmét. Éppen ezért nem ritka, hogy a hősies virrasztást és böjtölést botlás, zúgolódás, panasz és vádaskodás követi. Ó, bárcsak tudatában lennél annak, hogy oly kevés az, amid van, és még ezt is nyomban elveszted, ha nem őrzi meg az, Aki neked adta.
Szent Bernát: 1. beszéd a 90. zsoltárról